Miközben a román kormány harcol a koronavírussal, a Szociáldemokrata Párt és a Magyarok Demokratikus Szövetsége megkísérelte előterjeszteni egy törvényjavaslatot, amely Erdélyt a magyarokhoz vezette volna egy magyar autonóm régió létrehozásával Romániában.

Az autonómiatervezetet kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciója támogatta.

A Román Demokratikus Magyarok Szövetsége által kezdeményezett projekt egy autonóm, jogi személyiségű régió létrehozását irányozta elő Romániában. Ide tartozott Kovaszna, Hargita megyék és Maros városa. Az autonómia négy évre kapja elnökét. A magyar nyelvet hivatalosvá kellett tenni, és közintézményekben kell használni; gondoskodott a "magyar nemzet szimbolizmusa" szabad felhasználásáról.

A kezdeményezés megfontolásának határideje március 25., amely arra késztette a képviselőket, hogy április 23-án elfogadják az úgynevezett "csendes eljárást". Vagyis a törvényjavaslatot az előterjesztett formában hagyták jóvá.

A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

A végleges döntést hozó szenátus név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést.

Klaus Iohannis, Románia elnöke azt mondta, hogy mindaddig, amíg ő egy ország elnöke, nem lesz hasonló törvény.